2014. február 8., szombat

4.rész

Érdekes első nap

Hát ez is eljött. Az a nap amit már hetek óta vártam, az első tanítási napom mint New York-i diák. Alig tudtam aludni, egész éjjel forgolódtam. De mire felkeltem azt hittem még éjszaka van.
-A jó dolgát az időnek, hogy akkor lassan megy ha kéne és gyorsan ha meg nem kéne.
-Ez volt nem értelmes valami.-mondta Molly
-Molly inkább így: ez nem volt valami értelmes és igazad van hülye vagyok ma reggel.-mondtam és elkezdtem öltözni
-Tudtam! Hányszor megmondtam, hogy nem vagy értelmes!-mondta Dave és közben besétált a szobámba és lehuppant az ágyra
-Már megint akkor jössz amikor öltözni akarok?-kérdeztem miközben hozzá vágtam a pizsim
-Miért is ne? Anya még nincs kész a kajával és te vagy a második legérdekesebb dolog ebben a házban-mondta és közben a szemével a fehérneműs fiókomat figyelte.
-Mit nézel? -én is oda néztem- Te nagyon perverz vagy ugye tudod?-és becsuktam a fiókom
-Hé! Most miért? Jól nézett ki az a piros csipkés bugyi! Habár rajtad nem tudnám elképzelni! Fúj!
-1 mert ez az én fehérneműm. 2 kössz én választottam és sose fogsz látni benne!-és kitoltam a nyelvem.
-Nem is akarlak. -és ki sasszézott végre a szobámból
-Végre elment!-készültem tovább, már meg is reggeliztem amikor eszembe jutott, hogy azzal a sráccal megyek suliba. De várjunk csak NEM IS TUDOM A NEVÉT! Basszus ez de gáz. Akkor ezzel kell majd kezdenem, hogy hogy nem kérdeztem meg? Na mindegy megyünk és túl esünk ezen is.
-Akkor induljunk!-és kisétáltam az ajtón cél irányt vettem és mentem.
-Hé pöttöm nem arra van a suli!- a pulcsimnál fogva beállított a helyes irányba
-Köszi Dave de nekem arra kell mennem mert arra lakik az a srác aki lesz az osztálytársam.
-Ó szóval már be is pasiztál?-egy széles vigyor terült el az arcán.
-Nem is pasiztam be -suttogva- még.
-Még? Ha ezt suttogva mondod akkor is hallom.-és elkezdett faggatni, hogy ki az meg miért pont őt választottam amikor végre oda értünk arra a címre amit megadott, hogy ha késne oda menjek. Csöngettem.
-I go! (megyek!)-hallatszott bentről
-Rendben akkor itthon vannak.-mondtam izgatottan.
-Persze hisz suliba kell neki is mennie.-Dave folytatta a szekálást
-Jól van-jól van hagyjál békén!-mondtam ingerülten
-Oké le ne harapd a fejem!-otthagyott egyedül az ajtó előtt és vártam vártam, vártam és vártam kb5 perc után nyílt az ajtó.
-Hi! (szia)
-Jó reggelt! Hopáá angolul kéne beszélni.-mondtam és már majdnem elkezdtem angolul beszélni amikor....
-Á szia te vagy Mary unokahúga igaz?
-Igen.-mosolyogtam
-Biztos a fiamat keresed. Már mondta, hogy megismerkedett veled és mondhatom ha nem a fiam lenne rá se ismertem volna.
-Mert?-érdeklődtem
-Életében először beszélt ennyit egy lányról!-mondta
-Ez jó?
-Még, hogy jó? Ez csodás végre érdekli egy lány már megijedtem, hogy a fiúkat szereti.- erre a mondatra tiszta vörös lett a fejem, a néni meg kuncogni kezdett
-Öhm....anya?-mondta az a srác tiszta piros fejjel
-Igen?-fordult meg az édesanyja- Hopsz mindent hallottál?
-I.....gen MOST KOMOLYAN AZT HITTED, HOGY BUZI VAGYOK?-kiabálta
-Na de kisfiam nem beszélünk csúnyán főleg nem az anyáddal és én azt hiszek amit akarok ez egy szabad ország -rá néz az órára- juj mindjárt itt a busz siessetek.-és ezzel a mondattal kidobta a srácot és zárult az ajtó.
-De rendes anyám van- nézett az ajtóra én meg csak nevettem
-Mi ezen a vicces?-kérdezte
-Olyan ari vagy ahogy mérgelődsz-erre elpirult
-Menjünk mert elkésünk- és kézen ragadott és húzott maga után de egyszer csak megállt
-Mi a baj?-kérdeztem
-Hát..... izé...... hogy is hívnak?-nem számítottam rá, hogy ezt ő fogja megkérdezni
-Emma vagyok.-mosolyogtam- és téged, hogy hívnak?
-James vagyok.- és még mindig egymás kezét fogtuk.
-Öhm..... James -néztem a kezünkre
-Jaj bocsi-és gyorsan elkapta a kezét
-Nem zavart-mondtam, erre ő mosolygott és megfogta a kezem
-Akkor így megyünk a suliig, rendben?
-Oké-biztos voltam benne, hogy az egész arcom piros mert James akár hányszor rám nézett felnevetett.
-Min nevetsz?-már a buszmegállóban álltunk
-Rajtad!
-Rajtam? Van valami az arcomon?-kérdeztem és a kezem az arcomhoz kaptam
-Nem csak...- egyre közelebb hajolt amikor Dave hirtelen elém állt és ő kapta a csókot amit én kaptam volna.
-ááá fújjjjjj miért álltál ide?-törölte a száját James
-És te minek akarod megcsókolni a rokonom?- és ő meg próbálta nem elhányni magát
-Hé fiúk!-mondtam
-Mi van?-egyszerre mondták
-Itt a busz.-és egymásra néztek Dave ment a busz fele James meg hozzám és ezt súgta a fülembe:
-Nem kedvelem a rokonod. Ugye nem?
-Nem, ő nem a fiúkat szereti.-nyugtatgattam amikor látom, hogy egy kicsit megnyugodott.
-Akkor jó.- megfogta a kezem és mentünk a buszra végig beszélgettünk a buszon, amikor a sulihoz értünk mindenki minket nézett amikor rájöttem miért. Dave végig mellettem ment mint egy testőr és James-et nézte fenyegetően. James meg a kezem fogta. Mondhatom szép bemutatkozás az új sulimban.
-Srácok?
-Mi van???-ismét egyszerre mondták
-Dave neked nem a haverjaiddal kellene lenned?
-Megvárnak.
-De akkor is menj!-mordultam rá
-Oké. Ja és James!
-Mi van?
-Ha bármit csinálsz Emma-val én kinyírlak.
-Nem félek tőled!- néztek egymás szemébe és szinte ölni lehetett volna a pillantásukkal
-Na jól van ennyi elég lesz. James nekünk mennünk kell-megfogtam a csuklójánál és vittem valamerre de hirtelen megálltam.
-Mi történt?-kérdezte
-Merre is kell menni?-mondtam
-Gyere mutatom- körbevezetett az egész suliban amikor becsöngettek mentünk oda ahol órán lesz.
-Jó reggelt gyerekek!-jött be a tanár. (angolul beszélnek de nem írom angolul)- ha jól látom van egy új tagunk. Gyere és mutatkozz be!
-Rendben. Sziasztok Emma vagyok nem rég költöztem ide és örülök, hogy itt tanulhatok.
-Köszönjük. Kérlek ülj le.
-értettem.-leültem és rögtön egy lány elkezdett hozzám beszél, persze suttogva.
-Szia Tina vagyok.
-Szia én Emma.-mosolyogtam amit nem viszonzott
-Te jársz valakivel?
-Nem miért kérdezed? -nem értettem hova akar kilyukadni
-Mert láttam, hogy Dave, James-el jöttél suliba. Most melyikkel jársz?
-Egyikőjükkel sem.
-Azt ajánlom is!-fordult vissza és figyelte a tanárt. Nagyon jó itt is az lesz mint a régi sulimban.
 Valahogy ez a nap is elment nem volt olyan rossz mint amilyennek hittem. Ezek szerint Tina-nak nem az a célja, hogy megkeserítse a sulis éveim. Amikor végre haza értem, persze Dave-el az oldalamon, aki folyamatosan azt leste mikor támadnak ránk vagy inkább ki, Mary néni faggatott, hoyg milyen napom volt. Elmeséltem neki amikor Dave hangját hallottam.
-Már az első nap bepasizott- mondta Mary-nek
-Jaj drágám ez nagyszerű hír.-mondta nagy örömmel Mary néni
-Nagyszerű???-ismételte Dave- ez borzalmas a suli legnagyobb nőcsábásza hajt rá.
-És akkor mi van? Vagy talán féltékeny vagy drága kisfiam?-Mosolygott Mary néni.
-ÉN???? Ne is álmodj- ezzel a mondattal elviharzott.
-Nem is akartam-mondtam
-Akkor jó napod lehetett.-mondta Mary
-Igen az volt. Remélem a többi is ilyen lesz.
-Biztos vagyok benne. Ja, nem is kérdeztem. Szeretsz sportolni?
-Igen szeretek.
-Az nagyszerű és mit sportolsz?-kérdezte Mary
-Hát..... a régi sulimban én voltam a kosár csapat kapitánya.
-Kosarazol?
-Igen nagyon szeretek-Mary elkezdett nevetni
-Akkor csatlakozz a kosár csapathoz.-mondta
-Rendben ez jó ötlet!-és mentem a szobám felé de ezt még hallottam: "majd egy kis meglepetés fog érni" de vajon mit jelenthet ez? Mindegy holnap úgy is megtudom. Már készültem menni fürdeni, nálam volt a pizsim a törülközöm meg ami kell. A fürdőben ültem a kádban, amikor nyílt az ajtó. Hát ki lehetett az? Persze, Dave volt. Egy darabig állt az ajtóban amikor észbe kapott, hogy engem bámul. Sikítottam mire gyorsan kifutott a fürdőből. Ezért még kapni fog. Utálom ezt a gyereket.

1 megjegyzés:

  1. Hát ez egyszerűen eszméletlen lett!!!! Az egészet imádtam, és úgy belemerültem!!!! A vége isteni lett!!! xD Hozd gyorsan a kövit :P

    VálaszTörlés